apai dédanyám: Till Mihályné Bencze Júlia (ülő sor jobb szélén) | apai nagyanyám: Letenyei Györgyné Till Julianna (asztalnál balról a 2.) | apai nagyapám: Letenyei (Levák) György - (álló sor bal szélén) | apai nagynéném: Zombory Béláné Letenyei Erzsébet - (asztal előtt a középső gyermek)

Tisztelt Érdeklődő!

Engedje meg, hogy bemutatkozzam, és elmeséljem az én történetemet, mielőtt közösen felfedezzük az ön családjának történetét.

Másfél évtizeddel ezelőtt kezdtem el genealógiával foglalkozni. Unokatestvéreimmel közösen kutattuk - és kutatjuk ma is - a közös ősök életútját. Nagyon hamar kiderült, hogy ez számomra nem csak egy időszakos hobbi, hanem személyiségformáló élmény, feltöltődés, folyamatos tanulás és valódi örömforrás.

A családfakutatásban számos tudományterület találkozik: történelem, földrajz, genetika, közgazdaságtan, vallástörténet, nyelvészet, jogtudomány, pszichológia, szociológia stb. Erős alapot adtak ehhez a munkához a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarának irodalom és esztétika kurzusai, amelyek interdiszciplináris nyitottságra és örök kíváncsiságra ösztönöztek.

Pilinszky János Ars poetica helyett című esszéjében azt írja: „Isten időről időre átvérzi a történelem szövetét”, én pedig megfigyelhettem a kutatásaim során, ahogyan a történelem újra és újra átvérzi a családok sorsszövetét. Manapság népszerű területe a pszichológiának a transzgenerációs minták kutatása, és magam is sokszor tapasztaltam jól megfigyelhető, generációkon átívelő ismétlődéseket egy-egy család történetében.

Őseim között megtalálhatóak dél-dunántúli dunai svábok, taranyi vendek, somogyi magyarok, dalmáciai horvátok; voltak köztük iparosok, uradalmi cselédek, hivatalnokok és kereskedők egyaránt. Férjem családjának tanulmányozása során megismertem a nemesi családok kutatásának nehézségeit és szépségeit is; és mivel számos felmenője volt református lelkész, akik elkerültek Szabolcsbákáról Debrecenbe, majd Nagykőrösön át a Dunántúlra, így bejártam velük az egész országot.

Mindkét családból többen emigráltak az USA-ba, ahol vagy megtalálták a szerencséjüket és az új hazájukat vagy idővel visszajöttek Magyarországra. Segítségükkel jártasságot szereztem a bevándorók adatainak, történeteinek kutatásában.

Az évek során először a tágabb családból, majd a baráti körből és a barátok barátaitól érkeztek megkeresések, amelyeknek nagy örömmel tettem eleget. Ezzel is egyre bővültek a kutatási tapasztalataim, és átélhettem azt is, milyen jó együtt örülni másokkal, és mennyire felemelő élmény megismerni ismeretlen, de időközben ismerőssé váló családok történetét generációról generációra.

Mindazoknak, akik megtisztelnek bizalmukkal, és rám bízzák őseik felkutatásának nemes feladatát, azt tudom ígérni, hogy a legnagyobb diszkrécióval, és éppen olyan gondossággal, igyekezettel és szenvedéllyel dolgozom, ahogyan a saját családom kutatása során tettem és teszem ma is.

Kálmándy-Pap Éva